Rex ny�l fajtale�r�s

A Rex nyulakat megk�l�nb�ztet� tulajdons�g a fed�sz�r�k hossz�s�g�ban nyilv�nul meg. Ezek �ppen akkor�k, vagy egy kicsit r�videbbek (kb. 12 mm hossz�ak), mint az aljsz�rzet sz�rsz�lai, �gy alak�tva ki a fajta jellegzetes, puha, r�vid bund�j�t, mely legink�bb a b�rsonyra hasonl�t. Amikor ez a mut�ci� els�k�nt jelentkezett, rendk�v�l n�pszer�v� v�lt a pr�mkeresked�k k�r�ben, annak ellen�re, hogy a pr�mj�k t�ls�gosan �rz�keny. A Rex sz�rzet�nek teljes sz�ps�ge csak a kifejlett p�ld�nyokon �rz�kelhet� igaz�n, kb. nyolc h�napos korukt�l kezdve.

Azonk�v�l, hogy sz�mos k�l�nb�z� Rexet hoztak l�tre, m�s fajt�kban is siker�lt kialak�tani a Rex sz�rzetet. A Rexek hagyom�nyos fajt�ja a Castor Rex, ez az aguti mint�zat� s�t�t palak�k �s narancs sz�nezet� ny�l. Az egysz�n�s�gek k�z�l igen tetszet�s k�llem� a Fekete Rex csak�gy, mint a melegbarna sz�n� havanna. Nagyra �rt�kelik a piros szem�, feh�r sz�n� Hermelin Rexet is. Sz�nv�ltozatok k�z�tt l�tezik a Csincsilla Rex is, melyn�l - �ppen a megr�vid�lt fed�sz�r�k miatt - rendk�v�l neh�z a k�v�natos kontrasztoss�got kialak�tani. Tal�lkozhatunk a Harlekin fajt�b�l kialak�tott Harlekin Rexszel csak�gy, mint a pointed Himal�ja Rexszel. A fentieken k�v�l igen n�pszer� a P�tty�s Rex, m�s n�ven Dalmata.

K�t jellegzetes, b�r ritka form�ja is l�tezik a Rexnek, az egyik a Nagy-Britanni�ban 1924-ben kialakult Oposszum Rex, melynek sz�rsz�lai mintegy 3,75 cm hossz�ak. A sz�rsz�lak k�l�nleges ir�nyults�ga folyt�n bund�ja minden ir�nyb�l egyenletes sz�n�nek t�nik. Az egyes p�ld�nyok sz�ne legk�nnyebben a f�leken, a pof�kon �s a l�bfejeken �llap�that� meg, mivel itt nem ez�st�s �rnyalat�ak a sz�rsz�lak. Legn�pszer�bb a fekete sz�nv�ltozat. Ezeket a p�ld�nyokat a Chifox Rex �s a Gyapjas Argente keresztez�s�vel �ll�tott�k el�, �gy lesz�rmaz�suknak k�sz�nhetik ez�st�s sz�n�ket. A manaps�g rendk�v�l ritka Astrex kicsivel k�s�bb, a 30-as �vekben alakult ki. Ennek a fajt�nak g�nd�r sz�rsz�lakb�l �ll�, testhez simul� sz�rzet fedi a test�t, kiv�ve a pof�t, f�leket �s l�bfejeket. A ki�ll�t�si p�ld�nyok sz�r�nek mesters�ges g�nd�r�t�se szigor�an tilos. A fajt�nak sz�mos sz�nv�ltozat�t teny�sztik. S�lyuk: a bakok s�lya 1.5 kg, a n�st�nyek s�lya 1.8-2 kg.